Spanyolországban országszerte 17 darab Ikea áruház található, a legtöbb a fővárosban, Madridban és Barcelonában (3-3 db), a többi pedig az ország területén elszórva, régiók szerint elosztva. A város, ahol élünk, Valencia tartományban található, mégis a Murciában lévő Ikea van hozzánk legközelebb, kb. 80 kilóméterre.

Online az ország egész területére szállítanak, az interneten leadott rendelések a 17 üzletben, a 33 gyüjtőponton és a 2300 postahivatalban könnyen átvehetők.

Postán a 25 kiló alatti csomagokat küldik, a szállítási díjuk 100 euró alatti értéknél 4 euró, felette 9 euró. Ha bútort vagy nagyobb csomagot szeretnénk rendelni, azt súlyhatártól függetlenül több helyen is átvehetjük. Az áruházi átvétel 100 eurós érték alatt 5 euróba kerül, felette ingyenes. Ha a 33 Ikea gyűjtőpontra érkezik a csomag súly- és értékhatártól függetlenül 5 eurót, egyéb gyűjtőponton 9 eurót kell fizetnünk.

Ilyen Ikea gyűjtőpont egyébként nálunk is található, az egyik plázában működik egy kis Ikea iroda, ahol néhány bútor és tárgy is ki van állítva, itt segítenek a rendelésben és az ügyintézésben is. A kiszállított rendeléseket pedig a pláza parkolójában egy kijelölt helyen lehet átvenni, ahová autóval is kényelmesen beparkolhatunk.

Ami pedig a személyes élményeimet illeti, az első Ikea, ahol Spanyolországban jártam, Andalúziában, Malagában volt. Az áruház elrendezése és a környezete leginkább az otthoni, soroksári Ikeára emlékeztet. A reptér közelében egy nagy bevásárlókomplexumban van az áruház, ahol sok divatmárka, outlet, élelmiszerbolt és éttermek is helyet kaptak.

Belső elrendezése is leginkább a soroksári áruházra emlékeztet, az emeleten rögtön kezdhetünk az étteremben, de akár a berendezett lakásrészletekben is elmerülhetünk a kiállítótérben. Nagyon szép játszóház van, rögtön a bejárat mellett, amit most bizonytalan ideig a Covidra való tekintettel lezártak. A vírus elleni védekezést, ahogy egész Spanyolországban, itt is nagyon komolyan veszik. Mérik, hány látogató lehet az üzletben, szigorúan ellenőrzik a maszkhasználatot, sok helyen kézfertőtlenítő pontok vannak kihelyezve, az étterembe belépéskor pedig külön dolgozó ellenőrzi az oltási igazolásokat, ennek hiányában nem fogyaszthatunk az étteremben.

A berendezett lakásbelsők hasonlóan stílusosak és ötletesek, mint a hazai Ikeában, szintén megtalálhatók alacsony költségvetésű vagy kisebb alapterületű lakásbelsők.

Ami helyi sajátosság, hogy minden lakáshoz tartozott szinte terasz vagy erkély, hiszen a spanyol lakások többsége a valóságban is így épül. Még arra is figyeltek, hogy egy dekorfóliával tengerre néző kilátást varázsoljanak a képzeletbeli otthonokhoz.

A termékpaletta nagyjából ismerős volt a hazai áruházakból, de összességében mintha nagyobbnak tűnt volna a választék. Voltak olyan dolgok is, amikről azt hittem, Magyarországon nem kaphatók, aztán rákerestem a hazai kínálatra és valószínűleg új termékek vagy az én figyelmemet kerülték el korábban.

A gyerekrészleg nagyon ötletes volt, egyedül talán a plüssökből volt viszonylag szűk a kínálat.

A termékek között, ami tipikusan spanyol, az a rengeteg étkező/tálaló szekrény, amiből hatalmas választék és rengeteg modell volt. Ez nélkülözhetetlen része a spanyol otthonoknak, az evés, a nagy családi vacsorák, az étterem kultúra itt kiemelt szerepet kap a mindennapokban.

A másik ilyen eltérés az ágyneműk között volt tapasztalható. Spanyolországban a legnagyobb melegben jellemzően egy selyem anyagú vékony pléddel takaróznak, amit a legkedveltebb hagyományos ágyneműk mintájával árulnak a spanyol piacon. Erre a termékre otthon feltételezhetően nem igazán lenne igény, így a magyar boltokban ezeket nem árulják.

Az éttermi kínálatra jellemző, hogy sokkal több a helyi étel és ital, illetve a hazai termék, mint a pesti áruházakban. Itt a svéd ételek kevésbé kaptak szerepet, de ez feltételezhetően azért van így, mert az emberek itt viszonylag kevésbé nyitottak a gasztronómiai újdonságokra. A képen például az a tipikus spanyol reggeli van, amit egy kávézóban 10-ből 9 embernél biztosan látni fogsz. Ez a tostado nevű pirított kifliféle, amin hagyományos spanyol sonka van. A kenyeret előtte paradicsompürével megkenik, olivaolajjal pedig lelocsolják. Hagyományos reggeli ital hozzá a frissen préselt narancslé és a tejeskávé.

Összességében elmondható, hogy alapbenyomásban nagy különbség nincs a pesti üzletekhez képest, minden sarkon szembe jön valami emblematikus bútor vagy tárgy és az egész design és koncepció nagyon egységes és következetes. A különbségek inkább apróságokban, a helyi életstílusban keresendők, illetve, hogy ez a termékpaletta jóval nagyobb és színesebb célközönséget kell, hogy kiszolgáljon, mint a magyar kínálat. Mindenesetre érdekes élmény volt, első, de biztosan nem utolsó alkalommal ikeáztunk Hispániában.